Negyedik lakásnézés

Az előző lakásnézés után jött egy nagyobb szünet, mert nem igazán jöttek jó ajánlatok. Végül lett egy, 38,5m 62m2 és ismét Pesterzsébet. Meg is néztük, tulajdonképp nem rossz nem rossz. Lehet rá pénzt költeni, vagy lehet felújítani, ki mit szeretne. Pont az az állapot amibe már be lehet költözni, azonban a szépítgetések után kellemes otthon varázsolható belőle. Viszont az elköszönéskor az ingatlanos félmondata megszúrta a fülem: tavaly az ilyen lakások 10 millióval voltak olcsóbbak. 10 millióval…

Átbeszélés után tettem rá egy ajánlatot 37m forintért. Hamarosan jött is a válasz, ez biz 38m, ne is álmodjunk kevesebbről, sőt, tegyük össze két kis kezünk, hogy ennyiért van lakás. Még aznap este leült a válságstáb 2.0. És itt történt egy fordulópont.

Mivel CSOK-ra szeretnénk venni lakást, ezért garantáltan 10 évre veszünk minimum. 10 év pedig nagyon hosszú idő, és ilyen időtávlatban bizony eléggé ki tud jönni minden hibája egy lakásnak. Ekkor vettettem fel feleségemnek, hogy oké, máshol drágább, de mennyire tudjuk mi magunkat a 20. kerületben elképzelni? Mi lesz ha a gyerek 10 évesen majd haza akar jönni egyedül az iskolából? Vagy edzés után? Meg mernénk ezt engedni neki a 20. kerületben? Na és a 11-ben, ahol jelenleg lakunk?

Ráadásul 1 év alatt 10m forint. Folyton ezen kattogtam. Mi van, ha jövőre mínusz 10? Vagy 5? Hiszen jelenleg ott tartunk, hogy a 20. nagyjából a legolcsóbb kerülete kezd lenni a városnak. Ami pedig könnyen vezethet ahhoz, hogy leépül az egész. Így is, folyamatosan azt hallgatjuk mindenkitől, hogy az egy rossz környék. Ha sokan gondolkoznak így, akkor simán lehet, hogy belefutunk abba, hogy nem tudjuk majd eladni a lakást, vagy nyomott áron. És ismét, amint mondtam, nekünk itt 10 éves időtartamban kell gondolkoznunk.

Na és ez volt egy fontos momentum. Ugyanis még a 35m forintos ár alatt úgy voltam vele, hogy bevállalható rizikóforrás, de e fölött számomra megéri a plusz pénzt egy másik kerület.